Történelem

A falu első okleveles említése 1239-ből származik Ogia alakban. 1259-ben Ouga, 1251-ben lobagio castri Ovga, vagyis ovgai jobbágyok; Stanislav történész szerint a névnek lehet szláv eredete, de erre írásos bizonýíték nincs.

A település a 10.-12. században jött létre. Olgyán is áll egy nemesi kúria, amely a XIX. században épült egy régebbi helyén. 1851-ben, Olgya, magyar falu Pozsony vármegyében; 297 katolikus, 34 zsidó lakossal. Özvegy Udvarnoky asszonyság szép curiális házával; Homokos és kavicsos határral, nem igen termékeny földű, legelője bőven van.

Földesura: a régi törzsökös Olgyai család és Udvarnoky Lajosné, aki később szép kúriájával büszkélkedett. Olgya kezdetben pozsonyi várbirtok. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamelyik itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítélte oda. 1358-ban már az Olgyai család a község földesura. 1488-ban Mátyás király egyik oklevelében van említve Olgya néven a község.

A későbbiekben az Udvarnoky és Bacsák családok lettek a község földesurai. A XIX. század első felében Olgyai Károlynak és Zsigmondnak, valamint Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. A községhez tartoznak a Félnyárad, Landorgócz és Mocsola nevű dűlők.

A XX. század elején Olgya felső-csallóközi magyar kisközség, melynek 48 házát 284 római katolikus vallású lakos lakja. A községnek nincs temploma, postája és távírója, vasútállomás nincs, a vonatok Úszorra járnak. Oľdza szlovák falunevet 1948-ban kapta.